Minden ember vágyik arra, hogy legalább időnként más bőrébe bújhasson, pontosabban kibújhasson a saját bőréből. Vagy csak eltűnjön a világ szeme, a mindennapi taposómalom nyomasztó valósága elől. A gyerekekre is érvényes ez, erre meg jó volt a farsang, beöltözve/kiöltözve vagy csak szemlélődve együtt mókázni, nevetni…
Telet nem űztünk. Az évszakok váltakozását, a természet rendjét siettetni vagy késleltetni nem tudjuk és nem is akarjuk, ez nem a mi hatáskörünk. Ellenben örülni egymásnak, megtalálni az ünnepet a hétköznapokban – lehet feladatunk.
